Kedves Éva, sajnos csak a mai nap jutottunk el oda, hogy végre írjunk pár sort. Mikor szertartásvezetőt kerestünk az esküvőnkhöz a neten kezdtem el keresgélni. Te voltál az első, akit kiszúrtam a sok arc közül. Az arcod, a kisugárzásod, mintha egy angyal tekintett volna vissza rám a képernyőről. Természetesen nem is keresgéltem tovább, mert már akkor tudtam, hogy Téged szeretnélek. Éva, egy csodás tündért ismerhettünk meg személyedben. A kedvességed, a lelkességed, ahogy oda figyeltél minden apróságra, az önzetlenséged, mikor mindig ott voltál nekünk a készülődés alatt. Az esküvőnk egyik legcsodálatosabb, legfontosabb részét Neked köszönhetjük. Mintha egy álom vált volna valóra, az én legféltettebb álmom, álmaim esküvője. És ehhez nem volt elegendő álmaim férfija, ruhája és helyszíne, mert ehhez Te is kellettél. Szeretném Neked megköszönni, hogy végig ott voltál mellettem, hogy akkor is nyugtattál amikor az eső miatt teljesen kétségbe estem. Mikor az eső megadta magát, a mese valóban valósággá vált. És ez a mi mesénk a legtündéribb szertartásvezetővel, akit adhatott nekünk a sors. Vendégeink egyike sem találkozott még ilyen mesés szertartással, így mindenki mélyen belevésett az emlékezetébe. Hisz a csodálatos munkád mellett egy kedves, közvetlen, nagyszerű nőt ismerhettek meg személyedben. Kristina
Olyan átéléssel és szerettel mesélted el a mi kis történetünket, mintha Te is ott lettél volna És többen is mondták, hogy ilyen szép szertartást még nem láttak Gergő
